Az elmúlt másfél évtizedben a befektetések álltak érdeklődésem célkeresztjében. Pénzügy szakon harmadéves egyetemistaként kezdett foglalkoztatni a tőkepiac és a tőzsde világa, majd jogászhallgatóként az üzleti jogon belül leginkább a tőkepiac szabályozása, a kisbefektetők érdekeinek védelme kötötte le figyelmemet. Örömömre szolgál tehát, hogy már több éve a Sapientia – EMTE Csíkszeredai Karán az Alkalmazott közgazdaságtan és pénzügy mesterképzés berkeiben oktathatom a befektetések és tőkepiacok tárgyakat. Jelen írás mindkét tárgy alapvető könyvészeteként szolgálhat, megkönnyítve a diákok számára a befektetések alapjainak elsajátítását. De bárki másnak is érdekes lehet, akit foglalkoztat a befektetések világa. A nyolc fejezet (bevezető és hét fejezet) fokozatosan vezeti be az olvasót a befektetések világába, egy-egy elméleti leírást konkrét számpéldával alátámasztva igyekszik segíteni a folyamatok megértését. Bevezető fejezettel indul, amely a hatékony piacok elméletét taglalja. Az első fejezet a befektetés fogalmának és környezetének tisztázásával foglalkozik. A második fejezet a befektetések szempontjából elengedhetetlen piacokat és eszközöket tekinti át. A harmadik, vaskosabb fejezet a kamatok, kockázatok, hozamok dzsungelében igyekszik kalauzolni az olvasót. Ezek felhasználásával pedig a negyedik fejezet – amely tartalmilag és hosszát tekintve is egyaránt terjedelmes – áttér a befektetések pénzáramlásának, árfolyamának és értékelésének kérdésköreire, külön alfejezeteket szentelve a kötvényeknek és a részvényeknek (a legfontosabb befektetési eszközöknek). A részvények értékelésénél a technikai és fundamentális elemzési eszközök világába is betekintést kaphatunk, valamint a bevezetőben már ismertetett hatékony tőkepiacok elméletének kritikáit is megtaláljuk. Az ötödik fejezet a pénzügyi piacok indexeivel foglalkozik, feltárva az olvasó előtt azok típusait, illetve a legfontosabb konkrét indexeket a globális, az európai, a magyar és román piacokról. A hatodik fejezet a portfólióelmélet alapjait fekteti le, több példával is szemléltetve, hogy bizonyos konkrét helyzetekben hogyan dönthet a befektető hasznossági függvényének maximalizálása mentén. Az utolsó, hetedik fejezet a fenntartható befektetések térnyerésével foglalkozik. Már most, a legelején kiemelendő, hogy ebben az esetben nem pénzügyi fenntarthatóságról beszélünk e jelző használatával, hanem a gazdaság számos más területén is igencsak népszerűvé vált környezeti, társadalmi és irányítási tényezők szem előtt tartásáról a befektetési folyamatunkban. Természetesen a pénzügyi értelemben vett fenntarthatóság továbbra is alapvető elvárás. A befektetések világára kimondottan jellemző a sok területen előszeretettel használt No risk no fun kifejezés. Kevesen tudják talán, hogy ez eredetileg egy német kifejezés, amelyet egy cukorkagyár talált ki, matricákra nyomtatta és a 80-as évek elején az édességekkel együtt árulta (maguk a németek is sokszor azt hiszik, hogy ez egy amerikai eredetű mondás). Bíró Bíborka Eszter: Bevezetés a befektetések világába 8 Esetünkben, a befektetésekre alkalmazva azt jelenti, hogy (jelentős) hozamra csak nagymértékű kockázatvállalással számíthatunk, illetve azt is, hogy minél nagyobb kockázatot vállalunk, várható hozamunk annál magasabb lehet. Fontos a feltételes mód, hiszen a kockázat éppen azt jelenti, hogy a végkimenet nagymértékű nyereség helyett nagymértékű veszteség is lehet. Ezért fontos a megfontolt, stabil alapokra épülő befektetési stratégia kialakítása, amelyhez – reményeim szerint – jó kiindulóalapot nyújthat a kötet.